Cím: Községi Önkormányzat Kerkaszentkirály - H-8874 Kerkaszentkirály, Petőfi S. u. 2. | Web: kerkaszentkiraly.hu

 Kerkaszentkirály története


A település honfoglalás előtti története homályba vész. A rómaiak idején Pannónia részeként mintegy 400 évig az a terület is a hatalmas Római Császárság fennhatósága alá tartozott. A környék életére nagy hatást gyakoroltak, mivel a környező dombokon ők honosították meg a szőlőtermesztést és kezdték elterjeszteni az ésszerű földművelést.

A rómaiak után, 433-ban a népvándorlás idején az Ázsiából érkező hunok váltak Pannónia urává. Hiteles bizonyítékok nélkül, főleg népmondák maradtak fenn ezen időszakból. A falut átszelő Kerka folyó állítólag Attila hun király feleségének anyjáról, Kerka királynőről kapta a nevét, aki fürdőzés közben lelte halálát a szeszélyes folyóban. A honfoglalás utáni évtizedekben kialakult a magyar állam és a keresztény egyház szervezete, Szent (I.) István pedig létrehozta a királyi megyerendszert.
Szent László király az addig elhanyagolt déli határszéli területeket is igyekezett bevonni a királyság hatalmi rendszerébe. A népmonda szerint a falut is ő alapította amikor itt járt, a falu nevét is ezen időkből származtatják.
A faluról az első írásos adat 1322-ben keletkezett, Károly Róbert uralkodása alatt. Kerkaszentkirály ezután mintegy 300 évig a híres Alsólendvai Bánffyak uradalmához tartozott, a 17. század közepéig. A török korban a falu hódoltsági területhez tartozott, a támadások nem kímélték a lakosokat, sokat szenvedtek.

1690-től a terület Esterházy uradalommá vált. A Rákóczi szabadságharc ismét mély nyomokat hagyott a falu és a környék lakóin. A 18. század közepén fejlődésnek indult a falu gazdasági élete.
A temetőről 1891. április 27-től vannak írásos emlékek, előtte Szentmiklóson temetkeztek.
A falu életében a legnagyobb változás a 19. század folyamán ment végbe, amikor új gazdasági-, társadalmi rend alakult ki. Kialakultak a saját tulajdonú paraszti önellátó gazdaságok, a falu lakosságának száma is több, mint duplájára emelkedett. Megalapították a helyi iskolát 1872-ben, mely 56 évig működött.

Az I. világháború nagy visszaesést hozott a falu életébe. Mozgósítottak, frontra vitték a hadkötelezetteket. A háborúban 22-en vesztették életüket, nevüket a kegyeleti parkban díszoszlopos fejfákon megörökítették.
1928-ban új, kéttantermes iskolát építettek, ekkoriban hatosztályos, 1943-tól nyolcosztályos lett, viszont 1976-ban végleg bezárta kapuit.

Kerkaszentkirályt a II. világháborúban is súlyos veszteségek érték, az emberi áldozatok száma 20 fő.
Az 1947-es földosztás újabb fellendülést eredményezett. Az 1950-es évek erőszakolt iparosítása után a falu lakosságának közel egyharmada az iparból élt. A deportálások, kitelepítések a falut sem kerülték el. 1950-ben 1, 1952-ben további 7 családot vittek el. Az itt elszenvedett kínzások és sanyargatások mély lelki nyomokat hagytak az emberekben. 1960. december 1-én megalakult a Kerkaszentkirályi Határmenti Termelőszövetkezet. Ennek központja az Esterházy-major (mai Margit major) volt.

1945 és 1980 között 76 új lakás épült a településen. A falu lakosságának létszáma 1920-ban volt a legmagasabb, 759 fő. Ezután egy lassú elöregedési folyamat vette kezdetét, ma 263 fő él itt.
Az 1970-es évektől a Tűzoltó Egyesület és a Zrínyi TSZSE labdarúgócsapata szép sikereket ért el megyei versenyeken is.
Kerkaszentkirály arculatához hozzátartozik a részben névadó Kerka folyó is. A vízi malom kerekeit hosszú évszázadokon át forgatta, elősegítette a kavicsbányászatot, valamint az ősi halászatot is, mely sok családnak nyújtott régen megélhetést. A folyó szabályozása után ugyan ritkultak a veszedelmes árvizek, de így is 1972-ben, 1996-ban, 1998-ban és 2013-ban is nagy riadalmat keltett a megáradt folyó. A Kerkát átszelő betonhíd 1974-1975-ben épült, ez Magyarország második kilenclyukú hídja.

A falu közepén elterülő 1 hektáros horgásztó 2000-ben készült, 2001-ben megalakult a Kerka Horgászegyesület, mely azóta is számos rendezvénnyel járul hozzá a falu életéhez.

Kerkaszentkirály 1970 és 1983 közötti években a Lenti Járási Tanács Végrehajtó Bizottságához tartozott. A rendszerváltás után önálló önkormányzati hivatal jött létre a községben, amely Csörnyeföld Körjegyzőségéhez tartozott.

2013. márciusában létrejött a Letenyei Járási Hivatal, és közös önkormányzati hivatal alakult, Bázakerettyei Közös Önkormányzati Hivatal néven melyhez Kerkaszentkirály és nyolc település is tartozik.