Üdvözöljük Kerkaszentkirály község hivatalos oldalán!
A Kerka alsó szakasza vízi túrázásra alkalmas, számos túrának már eddig is helyszíne volt.
A „Vizek hátán, dombok ölén, bunkerek mélyén” című projekt keretén belül a Kerka és a Mura mentén összesen 9 darab kikötő épült. Ezek egyszerű fa-kikötők, melyek harmónikusan beleilleszkednek a környezetbe. A Kerka mentén Szécsiszigetnél, Tormaföldén és Kerkaszentkirályon létesült kikötő, melyek megkönnyítik a csónakok vízre helyezését, illetve a kikötést.
A murai vízi túrák kiindulópontja Kerkaszentkirály, itt egy Rafting-bázis is került kialakításra. Külön vizes blokk áll az ide érkező turisták rendelkezésére, kempingezéshez is megfelelő körülmények vannak. Előzetes egyeztetés után lehet rafting túrán részt venni.
10 személyes rafting-csónakokat, evezőket, mentőmellényeket biztosítanak, szakképzett túravezetők kísérik a résztvevőket minden csónakban. .
Szervezett vizitúrákat indítunk április 15. és október 15. között.
1.számú túraútvonal:
Indulás Kerkaszentkirályról, érkezés Muraszemenyén. Több megállóval, képzett vezetőkkel. Időtartam kb 3-4 óra.
Tervezhető vizitúra akár letenyei, vagy molnári végállomással is, ezeket a szervezőkkel szükséges előre egyeztetni.
Napsütéses idő esetén javasolt a kalap, napkrém, ásványvíz, illetve olyan lábbeli, vagy túracipő, amelynek nem árt, ha nedves lesz.
Jó idő esetén lehetőség van megmártózni a Murában, célszerű fürdőruhával is készülni.
A túrázókat előzetes egyeztetés alapján a kiindulási pontra visszaszállítják.
A Mura a Dráva legjelentősebb mellékfolyója. A Felső-Mura Salzburg tartományban, Magas-Tauern-ből ered, 1898 méteres magasságban. Stájerországban egy éles kanyarral délre fordulva a szlovén határ felé veszi az irányt. Dél-délkeleti irányváltás után Légrádnál ömlik a Drávába. Teljes hossza 454 km., Az Alsó-Mura utolsó 130 kilóméteréből mintegy 100 km képez államhatárt (35 km szlovén-osztrák, 20 km szlovén-horvát és kb. 45 km magyar-horvát).
Tavasszal és nyáron magas a Mura vízállása, mivel az Alpokban ilyenkor olvad a hó.
A magas vízhozamot kihasználandó 31 vízerőmű épült a Murára, 30db Ausztriában, 1 pedig Szlovéniában.
Jelentősebb mellékfolyói balról a Murica és a Kerka, jobbról pedig a Scavnica és a Trnava. Utóbbi kettőt szabályozás után irányították át a horvátok a Drávából a Murába.
A folyó jellegzetessége az úszó vízimalom. Valaha 92 volt belőlük, mára alig néhány úszik belőlük.
Szennyezettséget tekintve az 1980-as évek végén Európa egyik legszennyezettebb folyójának számított. Mára azonban sokat változott a helyzet, ezt bizonyítja az is, hogy visszatért a folyóba a pénzes pér, amely különösen érzékeny a környezeti viszonyokra